Leletgyűjtés a puszták földjén
2011. október 17.
Iskolánk földrajz és történelem iránt
érdeklődő diákjai közül 45-en vehettünk részt az SZTE Régészeti Tanszéke, a
Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszéke és a
Földtani és Őslénytani Tanszéke által szervezett közös projektben. Cseri
Gáborné, Baricsné Kapus Éva és Hercz
Anett tanárnők, valamint Széll Gábor tanár úr kísértek el minket a puszták
földjére…
A kutatómunka
az M43-as autópálya nyomvonalán, a Szeged és Hódmezővásárhely közötti rákóczitelepi lehajtó közelében, Lebő-halom
területén kezdődött el a neolitikus leletanyagok feltérképezésével. A
munkálatokat három egyetemi tanár – Sánta Gábor, Dr. habil.
Mucsi László és Dr. Persaits Gergő – irányította
egyetemi és doktorandusz hallgatók segítségével. A
projekt során három programon vehettünk részt.
Az első
részben Sánta Gábor, a Régészeti Tanszék tanársegédjének vezetésével minden
hallgatóhoz két-három középiskolás csatlakozott, és közös munkával kerestünk
neolitikus leleteket a szántóföldön. Kutatásunk során találtunk csontokat,
pattintott kőeszközöket, kerámia-darabokat és paticsot, amelyről később
megtudtuk, hogy a ház oldalát jelentette. A hallgatók nagyon közvetlenek és
kedvesek voltak velünk, hamar megtaláltuk a közös hangot, sőt, még barátságok
is kötődtek, néhányukkal már az interneten is felvettük a kapcsolatot.
A második
rész során Dr. habil. Mucsi László, a Természeti
Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék docense tartott
előadást arról, hogy milyen módon használják a GPS-t a földmérések során, és
hogy valójában mi is az a geomorfológia. Az előadás után a GPS használatát
saját kezűleg is kipróbálhattuk: megtanultuk, hogy milyen módon kell
tájékozódni és távolságot mérni vele, majd kiszámolhattuk, hogy mekkora
eltérések adódhatnak a műhold és a GPS mérései között. Ezután pihenésképpen
meleg teával és finom szendvicsekkel kínáltak meg bennünket, lelkes, de már
fáradó vendégeket.
A szünet után
újult erővel egy érdekes előadás részesei lehettünk, amely a földrajz és a
régészet sajátos kapcsolatára világított rá, és kiemelte ezek mindennapokban
betöltött jelentőségét. Dr. Persaits Gergő, a
Földtani és Őslénytani Tanszék egyetemi tanársegéde elmondta, hogyan folynak a
lelettani vizsgálatok, és hogy milyen végzettséggel lehet elhelyezkedni ilyen
szakmai területen. Megismerhettük azokat a módszereket és technológiákat,
amelyekkel megállapítják a régészeti leletek alapján, hogy milyen időjárási
viszonyok uralkodtak régen, és ezek felhasználásával hogyan következtethetők ki
a jövőben várható éghajlati és földrajzi változások.
Sokunk
számára ez a nap nemcsak felejthetetlen élményt jelentett, hanem fontos kérdést
is felvetett: ezen a pályán akarunk-e továbbindulni az érettségi után? Voltak,
akik most döntötték el, hogy ezt az irányt fogják választani, de akadtak
olyanok is, akik már korábbi döntésüket erősíthették meg a látottak tükrében. A
Szegedi Tudományegyetem és a Batsányi János Gimnázium és Szakközépiskola
együttműködése várhatóan már a közeljövőben folytatódni fog az összegyűjtött
leletek feldolgozásával és rendszerezésével.
Keresztes-Nagy Kinga és Berczeli Alex
Fotók:
Klucsai Róbert