Batsányisok a Szent György Lovagrend nyári egyetemén
2012. július 15–21.
A Szent György Lovagrend a Délvidéki Nagypriorátus szervezésében 2012. július 15-21. között
rendezte meg Szabadkán a XIX. nyári egyetemet,
amelyre meghívást kaptak a Batsányi János Gimnázium és Szakközépiskola diákjai
is. Iskolánkat Kiss Attila, a Csongrádi Oktatási Központ igazgatója, Losoncziné Szentandrási Erzsébet
nyugalmazott tanár és Széll Gábor, a történelem munkaközösség vezetője
képviselte, a diákok közül pedig Dékmár Dániel,
Juhász Péter, Márton Katalin, Ormos Petra, Pozsár
Fanni, Sarusi-Kis Adél, Szabó Anett, Bernát Renáta és
Posgay Márk vett részt a rendezvényen.
A
programsorozat Boldogasszony-misével kezdődött a Szent György római katolikus
templomban, amelyet P. Dr. Német László SVD nagybecskereki megyéspüspök, a nyári egyetem fővédnöke
pontifikált az Ungaresca régizene-együttes közreműködésével.
A szertartás után iskolánk szalagot adományozott az 1896-ban
neogótikus stílusban épült templomnak, amelyet a millenniumi zászlóra tűztek.
A nyári
egyetem célja, hogy a délvidéki, a felvidéki, a kárpátaljai és a magyarországi priorátusok lovagjai és lovagdámái, valamint az érdeklődő
diákok megismerkedjenek a 14-18. századi Magyarországnak, ezen belül
Délvidéknek a magyar nemzet történelmében és kultúrájában betöltött szerepével,
ezért négy napon keresztül ezzel kapcsolatos előadások hangzottak el a
szabadkai középiskolai diákotthonban.
Dr. Hajdú
Zoltán tudományos tanácsadó (MTA RKK, Pécs) a
Délvidék területének és közigazgatási beosztásának 11-18. századi változásairól
beszélt, lovag Cseke László mb. rendi kancellár
(Visegrád) Károly Róbert és a Szent György Lovagrend kapcsolatát mutatta be,
prof. Dr. Rokay Péter nyugalmazott egyetemi tanár
(Újvidéki Egyetem BTK Történettudományi Tanszék)
pedig Nagy Lajos török elleni hadjáratait elemezte. Dr. Beke
Margit történész-levéltáros, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye
Egyháztörténeti Munkabizottságának elnöke (Budapest) beszámolót tartott a 18.
századi péterváradi vizitációról, lovag Dr. Pál Tibor
történész, tanszékvezető egyetemi docens (Újvidéki Egyetem BTK
Történettudományi Tanszék) gróf Hadik Andrást, az utolsó osztrák-török háború
magyar főparancsnokát mutatta be, lovag dr. Miklenovics
Tibor szakorvos (Szabadka) pedig a pestisjárványokról, a Délvidék fogadalmi
templomairól és kápolnáiról tartott előadást.
Lovag dr. Szöllősy Vágó László nyugalmazott tanár,
művelődéstörténész, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elnöke (Szabadka)
először a lovagkor ember- és nevelési eszményéről mesélt Miklenovics
Aranka közreműködésével, később pedig a magyar Délvidék belakásáról és
demográfiai változásairól tartott vitaindító beszámolót.
Iskolánk nevében
Kiss Attila igazgató a nyári egyetem első napján Batsányi-díjat adományozott Szöllősy Vágó Lászlónak a gimnáziummal folytatott másfél
évtizedes együttműködéséért és hagyományápoló munkájáért. Laci bácsival 1998
májusában találkoztunk először Veprődön, az
1848/49-es szabadságharc 150. évfordulójára rendezett ünnepségen, majd
2002-ben, Kossuth Lajos születésének 200. évfordulóján. Ugyanebben az évben a
csongrádi helytörténeti konferencián tartott előadást „A
Kossuth-hagyományok ápolása Szabadka környékén” címmel, majd 2003-ban a
Rákóczi-szabadságharc 300. évfordulóján a Rákóczi-nóta délvidéki
megjelenéseiről értekezett.
2006 őszén az
1956-os forradalom 50. évfordulóján kiállítási anyagot hozott Csongrádra, amely
1956 eseményeinek a délvidéki magyar sajtóban való megjelenését dolgozta fel,
2009. október 6-án pedig „Lesz még ünnep… feltámadás” címmel vezette a Lányi
Ernő Iparos Művelődési Egyesület Ungaresca
régizene-együttesét a városi megemlékezésen. Az ő közvetítésével ismertük meg
és köszönthettük Csongrádon lovag Dr. Pál Tibor történészt, lovag dr. Miklenovics Tibor szakorvost, a Ballangó
és a Juhász Együttest, a Veprődi Népdalkört és a Bácsország szerkesztőségi tagjait. Laci bácsi meghívására
vettünk részt először 2008 októberében a zombori
kegyeleti napon; azóta pedig minden évben határon túl is tisztelgünk a szabadságharc
hőseinek emléke előtt.
A nyári
egyetem utolsó napján egy nagyszabású történelmi kiránduláson vettünk részt,
amelynek során a Vajdaság déli részének emlékhelyeit kerestük fel. Elsőként a
Duna jobb partján fekvő Péterváradon jártunk, amely
közigazgatásilag Újvidék része. Itt található Közép-Európa legnagyobb vára,
amelyet a középkorban építettek és 1692-ben fejlesztették erődítménnyé, később
pedig a térség egyik fő központjává vált. Komolyabb ostromban csak 1526-ban
volt része, amikor a török 12 nap alatt bevette, 1849-ben pedig utolsó előtti
várként került a császáriak kezére. Pétervárad érdekességei közé tartozik, hogy itt született Jellasics
horvát bán, és 1946-ban itt végezték ki Szombathelyi Ferencet.
Utunk ezután
Karlócába vezetett, amely 1521-ben került a török kezére, 1699. január 26-án
pedig itt kötött békét a Habsburg császár és a török Porta, amely alapján a
törökök a Temesköz kivételével minden magyar hódoltsági területről lemondtak. A
város nevezetességei közül a Szent Miklós nevét viselő ortodox templomot
tekintettük meg, amely a térség egyik fontos vallási központja, majd a 13.
század több országgyűlésének is helyet adó bácsi vár romjait kerestük fel, ahol
gyakran tartózkodott Hunyadi Mátyás és II. Ulászló.
Utunk ezután a
Bácska nyugati csücskében található Doroszlóra
vezetett, ahol egy jó tányér magyaros birkapörköltet fogyasztottunk el, közben
pedig a helyi fúvószenekar magyar népzenét játszott. Az ebéd után
megnéztünk egy parasztházat, majd meglátogattuk a Doroszlóhoz
tartozó és felújítás alatt álló Szentkutat, amely a
délvidéki magyarság egyik fontos vallási központja, a „Délvidék Csíksomlyója.” A legenda szerint 1792-ben egy bizonyos Záblóczki János a kút vízében megmosta a szemeit, így nyerte
vissza a látását. Ettől kezdve a kút zarándokhellyé vált, de csak 1968-ban
nyilvánították hivatalosan kegyhellyé. Később kibővítették a templom udvarát és
elkészítették a szabadtéri oltárt, majd a hívők személyes adományaiból készült
kápolnakertet és az azt övező kerengőt is. Itt tartják
minden évben szeptember 8-án a Kisboldogasszonyi
Nagybúcsút, amely csaknem tízezer zarándokot csalogat a térségbe.
A kirándulás
utolsó állomása Zombor volt, ahol a Magyar Művelődési
Egyesület polgári kaszinójában megkoszorúztuk Schweidel
József honvédtábornok emléktábláját, majd közös vacsorával búcsúztunk a nyári
egyetem előadóitól és hallgatóságától.
A Batsányi-gimnázium és
szabadkai vendéglátóik, Szöllősy Vágó László és a Miklenovics-házaspár gyümölcsöző kapcsolatát, útjaik sikeres
találkozását jól jellemzik Márai szavai: „Az utakat
sokáig csak alkalomnak tekintjük, lehetőségnek, melynek segítségével elmehetünk
a hivatalba vagy kedvesünkhöz vagy a rikkantó tavaszi
erdőbe. Egy napon megtudjuk, hogy az utaknak értelmük van: elvezetnek valahová.
Nemcsak mi haladunk az utakon, az utak is haladnak velünk. Az utaknak céljuk
van. Minden út összefut végül egyetlen közös célban. S akkor megállunk és csodálkozunk,
tátott szájjal bámészkodunk, csodáljuk azt a rejtelmes rendet a sok út
szövevényében, csodáljuk a sugárutak, országutak és ösvények sokaságát,
melyeken áthaladva végül eljutottunk ugyanahhoz a célhoz. Igen, az utaknak
értelmük van.”
Fotók:
Bernát Renáta